Pályázatinfók: Pénzügyi információk – Szociális ellátások – Támogatások – Pályázatok

FONTOS! TÖBB EZER CSALÁD KAP AJÁNDÉK ERZSÉBET UTALVÁNYT A NYÁRRA! MUTATJUK MEKKORA ÖSSZEGŰ,   HOL VEHETI ÁT ÉS KINEK JÁR!

Több ezer család kap plusz 6 ezer vagy 6500 forintos Erzsébet utalvány augusztusban – itt vannak a legfontosabb tudnivalók!

Van olyan önkormányzat is ahol a a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak az Erzsébet-utalványaikat augusztus 24-25-én vehetik át.

Mindenki érdeklődjön a helyileg illetékes önkormányzatnál, hogy náluk hogyan működik a rendszer!

Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány: a szociális gondoskodás – az Országgyűlés döntése értelmében az Erzsébet-utalvány már nemcsak béren kívüli, hanem szociális juttatásként is adható. 2012. augusztus 1-jétől a települési önkormányzatok rendeletben írhatják elő, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában fizetnek ki. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, 5800 forint értékben természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában;

ITT VAN A HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓ >>>

Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozó rendelkezései

MÁSODIK RÉSZ

ELLÁTÁSOK

IV. Fejezet
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

20/A. § (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései
Természetbeni támogatás

68. § (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni.
(2) A jegyző a 4. számú melléklet szerinti adatlapon
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 7-éig,
b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 7-éig
értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított támogatás összegéről.
(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatok alapján
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 15-éig,
b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 15-éig
rendelkezik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek az Erzsébet Utalványforgalmazó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.) részére történő átutalásáról, és ezzel egyidejűleg az adatokat – tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium).
(4) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat – településsoros bontásban -, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig továbbítja az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. részére az Erzsébet-utalványok előállítása érdekében.
(7) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 24-éig,
b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 24-éig
eljuttatja a települési önkormányzatok részére az Erzsébet-utalványokat.
(8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő haladéktalan kézbesítéséről – igazolható módon – a jegyző postai úton, személyes átadás vagy hatósági kézbesítő útján gondoskodik.
(9) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. illetve a települési önkormányzat az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő közvetlen kézbesítéséről harmadik féllel kötött megállapodás alapján is gondoskodhat.
(10) A jegyző
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév szeptember 7-éig,
b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév december 7-éig
pótigényt nyújthat be azzal, hogy pótigény különösen azon jogosult tekintetében nyújtható be, akinek a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban fennálló jogosultságát jogerősen a (2) bekezdés szerinti időpontot követően állapították meg, illetve akinek tekintetében a természetbeni támogatás nyújtására a jegyző a (2) bekezdés szerinti időpontot követően vált illetékessé.
(11) A pótigény benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása az igénylés tekintetében jogvesztő azzal, hogy ez a jegyzőnek a természetbeni támogatás nyújtására előírt kötelezettségét nem érinti.
(12) A pótigény teljesítésére irányadó határidők a (3)-(7) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.
(13) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. az Erzsébet-utalványt térítésmentesen – az utalvány ellenértékének a Magyar Államkincstár részére történő visszatérítése mellett – visszaváltja, ha az utalványt nem lehet kézbesíteni, mert
a) a jogosultságot a kézbesítést megelőzően – a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti időpontra visszamenőlegesen – meg kellett szüntetni,
b) a jegyző illetékessége az igénylést követően megszűnt, vagy
c) a jogosult az Erzsébet-utalványt annak a települési önkormányzathoz történő megérkezését vagy – a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján közvetlenül kézbesített utalvány esetében – a kézbesítés megkísérlését követő két hónapon belül nem vette át.
(14) A jegyző a (13) bekezdés szerint visszaváltással érintett Erzsébet-utalványt – ideértve a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján megkísérelt közvetlen kézbesítés meghiúsulását követően a települési önkormányzatnál letétbe helyezett utalványt is –
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyév december 10-éig,
b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyévet követő év március 15-éig
az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. részére – igazolható módon – eljuttatja és erről írásban visszaváltási adatközlést teljesít.
(15) A visszaváltási adatközlés keretében a jegyző megjelöli az Erzsébet-utalványok tömb szerinti darabszámát, és az érintett tömb(ök) sorszámát. A visszaváltott utalványok ellenértékéről a jegyző az Igazgatóságot a visszaváltási adatközlés teljesítésével egyidejűleg elektronikus úton is tájékoztatja.
(16) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.. a (13) bekezdés szerint átvett Erzsébet-utalványok ellenértékét a Magyar Államkincstár részére
a) a (14) bekezdés a) pontja szerinti esetben tárgyév december 20-áig,
b) a (14) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévet követő év március 31-éig
visszatéríti.
(17) A Magyar Államkincstár a (16) bekezdés szerinti határidők lejártát követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a Minisztériumot a visszaváltott utalványok ellenértékéről.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozó rendelkezései
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.27. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza azt a jogszabályt, amely előírja, a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel [Mt. 51. §]. Ebbe a körbe tartozik például a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése is, ennek feltételeiről és szabályairól pedig a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010.(II.26.) kormányrendelet rendelkezik.

Amennyiben, a rendeletben meghatározott feltételek fennállnak, akkor a munkáltatónak minden további mérlegelés nélkül , kötelessége a munkavállaló számára az utazási költségeket megtéríteni a rendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett.

A kormányrendelet 4. §-a alapján a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése szerint :

Munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha:

– „a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
-b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
-c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
– d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.”

A 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a munkáltató az e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a közigazgatási határon belül történő munkába járást is .
Ugyanakkor azt sem zárja ki az szja törvény, hogy alkalmazza az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését a munkáltató, más munkába járásnak minősülő esetekben is anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit.
Annak egyáltalán nincs jelentősége, hogy melyik településen van a bölcsőde.

Hétvégi hazautazásnak minősül:
– a munkahelyről , a munkavégzés rendjétől függően , legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás .
A kormányrendelet a százalékos korláton túl, összegszerűen is korlátozza a hétvégi hazautazással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelező mértékét. 2017-ben a hazautazást szolgáló menetjegy árának 86 százaléka, de legfeljebb havi 35 340 forint téríthető ezen a jogcímen a vonatkozó NGM közlemény alapján.
Természetesen személygépkocsival is történhet a hazautazás, ilyen esetben : kilométerenként 9 forintot kötelező adni, de legfeljebb 15 forintig, ugyanis nem minősül a magánszemély bevételének az e címen adott összeg. Ilyen esetben viszont nem ellenőrizhető a hazautazás ténye.

Írta : admin

Egyre gya­ko­ribb a la­ká­sok­ban a bogár, ami ve­szé­lye­sebb az ege­rek­nél is!

Otthon a lakásban nagyon sokan  találkozhatnak az alig sze­zám­mag nagy­ságú, barna színű, pán­cé­los kop­ra­bo­gár­ral. Annyira pici a mérete, hogy,hogy sza­bad szem­mel aligha ál­la­pít­ható meg, hogy egyáltalán ezzel a bogárral van dol­gunk.

Legtöbb esetben lisztekben, zsemlemorzsában, valamint a szekrények, parketták légréseiben bújnak meg.  Ezek miatt a bogarak miatt a  rovarirtókat újabban  már heti szinten riasztják, bár a lakók nincsenek is tisztába a pontos megnevezésével.

A világ legveszélyesebb kártevőjeként ismerik ezeket a bogarakat tavaly augusztus óta, kártékonyságban sikerült utolérniük az egereket is, és jellemzően nyáron van belőlük a legtöbb.

Képes kiszorítani az őshonos fajokat ez a rovarfaj, a  kereskedelem felgyorsulása és kiszélesedése miatt a konténereken keresztül  is mindenhová képesek nagyon rövid időn belül eljutni, közölte az ArtPooldesign Kft. kártevőirtó szakembere, Szántó György.

Érdekesség, hogy szinte mindent szinte mindent képesek megrágni a fém és a gumi kivételével. A szakemberelmondása szerint minden lakásban megfordulnak, van ahol szinte észrevétlenül, máskor akár látványosan is,  de egyre több helyen szaporodnak el, elsősorban a panellakásokban érzik kiválóan magukat.

Szántó György elmondása szerint , akár az áruházakban vásárolt élelmiszerekkel is hazavihetjük őket, ezért is hívták őket régebben  raktári  kártevőként.  A bogarak ellen a szokásos rovarirtó szerek csak ideiglenesen hatékonyak, ugyanis csak a  hozzáértők tudják szakszerűen eltávolítani, a felszínen nem látható koprabogarakat is.

Admin

FONTOS NAV FIGYELMEZTETÉS ÉRKEZETT! MINDEN ÁLLAMPOLGÁRT ARRA KÉR ANAV, HOGY MOST ELLENŐRIZZE, HOGY RAJTA VAN-E EZEN A LISTÁN!

Ahhoz, hogy valaki folyamatosan szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA), az adókötelezettségeket határidőben teljesítenie kell. Érdemes időről időre ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen elmaradás, ami kizárja a KOMA tagságot.

A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés általánosan helyettesíti a nemleges adóigazolást minden olyan eljárásban, ahol a tartozásmentesség igazolását jogszabály írja elő. Néhány eljárásban azonban (helyi önkormányzati képviselők, EKÁER) a nemleges adóigazolás nem helyettesítheti a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplést. Sokan azért kérik a felvételüket, mert a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) szeretnék igényelni, aminek fontos feltétele a köztartozás-mentesség.

A NAV honlapján található nyilvános adatbázis minden hónap 10-én frissül és azokat az adózókat tartalmazza, akik az előző hónap utolsó napjáig a KOMA nyomtatványon kérték a felvételüket és a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

A tapasztalatok szerint előfordul, hogy a listán szereplők figyelmetlenségből elmulasztanak benyújtani egy bevallást, vagy nem fizetik be határidőre az adót. Az adatbázis tagjainál a NAV havonta vizsgálja a KOMA tagság feltételeit. Ha valaki a felülvizsgálatkor ezeknek már nem felel meg, a törvény alapján kikerül a köztartozásmentes adózók közül. Amennyiben azonban ismét teljesíti a feltételeket és újra kéri felvételét a KOMA nyomtatványon, visszakerül az adatbázisba.

Győr-Moson-Sopron megyéből jelenleg mintegy hétezren szerepelnek az adatbázisban, ami jelentős emelkedés a két évvel ezelőtti alig négyezer megyei taghoz képest. Tavaly a megyében 870 – havonta átlagosan 72 –, idén azonban már eddig több mint 300 adózót kellett kizárni a KOMA-ból, mert nem felelt meg a törvényi feltételeknek. Az esetek hetven százalékában adótartozás volt a kizárás oka, pedig ügyfélkapun keresztül az eBEV felületen egyszerűen ellenőrizhető a folyószámla-egyenleg. Tartozás esetén érdemes azt mielőbb rendezni, hogy a hónap utolsó napján ez ne legyen akadálya az adatbázisban szereplésnek. A tartozás és az egyéb kizáró feltételek ellenőrzéséhez segítséget nyújt az eBEV felületen található „A hónap utolsó napján KOMA felülvizsgálat!” (https://ebev.nav.gov.hu) című tájékoztató.

A kockázatos termékek és élelmiszerek közúti fuvarozásakor a NAV csak akkor ad ki EKÁER számot, ha az adózó kifizette a kockázati biztosítékot. Ez alól azonban mentesülnek azok, akik legalább két éve működnek, szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nincs felfüggesztve az adószámuk. Esetükben is érdemes tehát kérni a KOMA-ba való felvételt.

Bővebb információ a NAV honlapján a 37. információs füzetben található.

ORIGIN

Forrás : nav.gov.hu

1. FRANCIAÁGY INGYEN ELVIHETŐ

   200 x 150 cm-es kárpitos, jó állapotú, ágyneműtartós franciaaágy ingyen elvihető.

   Helyszín : Balatonboglár

   Itt nézheted meg : ingyen franciaágy

2.

3.

4.

Itt nézheted meg : ingyenes kanapé

.5. INGYEN ELVIHETŐ BÚTOROK!

Helyszín: Galgamácsa

Ingyen elvihetőek Fótról a képen látható, hibátlan állapotban lévő szekrények!
2 db nagy szekrény
2 db kicsi éjjeli szekrény
Tv szekrény
Illetve egy közepes méretű szekrény ( utolsó 2 képen látható )

Itt nézheted meg őket >> ingyen elvihető butorok

TÉNYLEG RÖVIDEBB LESZ A NYÁRI SZÜNET! ITT VANNAK A RÉSZLETEK!A kormány tényleg lerövidítené a nyári szünetet!Egyre többször röppen fel a hír, hogy rövidebb nyári szünetet szeretne a kormány. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár is arról beszélt, az Inforádióban, hogy a tanévet ki lehetne egészíteni egy országos táboroztatási program elindításával.Maruzsa elmondta, hogy elsősorban azért kerül elő mindig a vakáció idején ez az mert nagyon sok esetben a szülők roppant nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, de azt is elismerte, hogy egy nagyon érzékeny kérdésről van szó, amelyről mindenkinek megvan a véleménye.Maruzsa hangsúlyozta, hogy „a pedagógusok ritkán lelkesek, ha előkerül az ötlet, hogy két héttel tovább tartson a tanév”,de nemzetközi viszonylatban kifejezetten alacsonynak számít a magyarországi tanítási napok száma. Természetesen lehetetlen elképzelésnek tartja, hogy pont a matematikatanítást lehetne kihúzni június végéig. Erre inkább egy kompromisszumos megoldás lenne ideális, ami nem mást , mint a a tömeges táboroztatás bevezetése.

Elmondása szerint , „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon” tudnának ilyenszerű tábort kínálni, de jó megoldás lenne, mert így kiegészülhetne a tanév.
Jelenleg két és fél hónap a nyári szünet , az Emmiben már jó ideje dolgoznak a rövidítésén, időközben felmerült már a hosszabb tavaszi szünet vagy esetleg egy őszi szünet elmélete is.

Admin